[ Pobierz całość w formacie PDF ]
das�gi vacuumra, amelyet a francia hatalom l�tes�tett. K�t-
s�gk�v�l a francia politik�nak a k�zelj�vQben az lesz a k�z-
ponti probl�m�ja, hogy a n�met egys�gi mozgalmat lany-
h�tsa, f�kezze, esetleg v�gk�pp megakad�lyozza, olyan ellen-
t�tes erQk felt�maszt�s�val, amelyek organikus l�t�k �ltal
a Duna v�lgy�ben sokkal ink�bb szolg�lhatj�k a francia
�rdeket �s az egyens�lyi eszm�t, mintsem Franciaorsz�g
pillanatnyi katonai �s p�nz�gyi t�ls�lya.
Maga a n�met nemzet sem volt felt�tlen�l �s egyetem-
legesen p�ngerm�n. 1848 óta a n�met k�z�let sok�ig vihar-
zott a leghevesebb vit�któl, hogy amikor nemzeti egys�g�-
nek c�lj�n munk�lkodik, meg�lljon-e Passaun�l �s a Szud�-
t�kn�l, vagy �tl�pje propagand�j�val a r�gi t�rt�nelmi ha-
gyom�nyok �s gazdas�gi adotts�gok vonal�t, hogy az egy-
s�g kohój�ba dobja-e a keleti katolikus n�mets�get is, amely
a m�ltban mindig k�l�n utakon j�rt s amelyet l�t�rdekei
bizonyos tekintetben mindig centrifug�lis ir�nyba t�r�tettek
a porosz-n�met megold�s neh�zked�si lehetQs�geivel szem-
ben. A n�met f�ld j�vQj�t takaró f�tyol kezdi Friedjung
nagy mqv�t a n�met hegemóni�ról egy pillanatra felha-
sadt, amikor a frankfurti parlament 1849 �prilis�ban fel-
aj�nlotta IV. Frigyes Vilmos porosz kir�lynak a cs�sz�ri
koron�t. A n�met hazafiak egyr�sze �s �ppen a szellemi
elit, csak egy szqkebb, z�rtabb, t�m�rebb szervezetq n�met
egys�grQl �lmodozott, olyanról, amelynek k�z�ppontja Po-
roszorsz�g s amely a hagyom�ny �s a nemzetis�gi eszme
nev�ben kik�sz�b�lni óhajtotta a Habsburg-birodalmat a
n�met egys�gi mozgalomból. Ezzel szemben kiv�ló osztr�k
�llamf�rfiak, mint Schwarzenberg herceg �s Schmerling,
m�r a frankfurti parlament tan�cskoz�sa idej�ben ezzel a
Msn�met, vagy porosz megold�ssal szemben arra a Gr�sse-
res Deutschlands szegezt�k tekintet�ket, amely a Habs-
burg-h�z vezet�se alatt Hamburgtól az Aldun�ig terjedne s
amely �pp�gy t�rv�nyt szabna Európ�nak, mint ahogy va-
lamikor a n�met nemzet római cs�sz�rs�ga volt tengelye az
63
európai fejlQd�snek. A n�met egys�gi mozgalom elsQ fejlQ-
d�si �llom�sa volt az, amikor a Kleinstaaterei �llapot�ból elju-
tott az osztr�k-porosz verseny dualizmus�ig, a m�sodik, ami-
kor Bismarck kiz�rta a Habsburg-h�zat �s az osztr�ks�got a
n�met sz�vets�gbQl, s a harmadik, amikor a versaillesi t�k�r-
teremben a bajor kir�ly ind�tv�ny�ra n�met cs�sz�rr� ki�l-
tott�k ki I. Vilmos porosz kir�lyt.
Bismarck sohasem akart tov�bbmenni s valój�ban so-
hase akarta bekebelezni Ausztria n�metjeit. Az Q porosz-
n�met �s protest�ns elgondol�s�t m�lys�gesen fesz�lyezte �s
zavarta volna a birodalomnak d�ln�met �s katolikus elemek-
kel való tov�bbi felh�g�t�sa, s attól tartott, hogy a tekint�-
lyesebb, Qsibb Habsburg-csal�d a d�ln�mets�ggel való tradi-
cion�lis viszony erej�vel k�tess� �s hom�lyoss� tenn� a Ho-
henzollern-cs�sz�rs�g j�vQj�t. Bismarck Ausztri�ban �s az
ausztriai n�mets�gben a germ�n vil�gnak azt a szellemi �s
politikai elQQrs�t l�tta, aki a dunai, k�rp�talji �s a balk�ni
n�pek k�z�tt �s f�l�tt k�pviseli a magasabb kult�r�nak �s
a rendezettebb �llami adminisztr�ciónak gondolat�t. Az
Andr�ssyval k�t�tt sz�vets�g nagy jelentQs�ge �ppen az,
hogy a keleti n�mets�gnek a magyar nemzettel k�z�sen gya-
korolt hegemóni�j�t a Dunav�lgy�ben az �sszgerm�ns�g ha-
talm�val t�masztotta al�. Term�szetes, hogy amelyik pilla-
natban a dunai monarchia sz�tesett, a weimari birodalom
elsQnek kellett, hogy jelentkezz�k a hatalmas csQdt�meg fel-
oszt�s�n�l. Ha Ausztria eredeti �lethivat�sa a Dunav�lgy�-
ben v�get�rt, akkor nincs m�s �tja, nem is lehet, mint a faji
eszme szolidarit�s�val min�l szorosabban s maradandóbban
visszakapcsolódni a birodalomhoz, amelynek �vsz�zadokon
�t k�l�n�lQ tagja volt, �pp�gy, mint ahogy a sv�jci n�met-
s�g 1648-ban m�g formailag is lev�lt a római szent birodalom
test�rQl.
Ha a kettQs monarchia az idQsebb Andr�ssy Gyula el-
gondol�s�ban n�met sz�vets�gi politik�t folytatott is, saj�t
egzisztenci�lis �rdekei egy�ltal�n nem k�telezt�k arra az
�ngyilkoss�gra, hogy a nagyn�met �br�ndok kerget�s�vel,
a Weltreich �s a flottaverseny k�z- �s �nvesz�lyes hóbortj�-
val mindenk�ppen azonos�tsa mag�t. Az a monarchia, amely-
ben eleven erQvel �ltek m�g dunai hivat�s�nak �s nagyha-
64
talmi �nc�l�s�g�nak eszm�i, sohase ker�lhetett volna h�bo-
r�s �ssze�tk�z�sbe a nyugati nagyhatalmakkal, amelyek az
európai egyens�ly �rdek�ben �llónak tekintett�k �vsz�zado-
kon kereszt�l a Habsburg-birodalom fenn�ll�s�t. M�g az
ifjabb Andr�ssy Gyula elk�pzel�s�ben �s tragikus erQfesz�-
t�seiben is a kettQs monarchi�ra a sz�vets�gi rendszerek kor-
szak�ban az a nagy feladat h�rult volna, hogy k�zvet�tsen a
n�met birodalom �s a nyugati hatalmak, �j sz�vets�gesei �s
r�gi bar�tai k�z�tt, mint ahogy azt 1913 november�ben �s
december�ben nagy deleg�cion�lis besz�deiben kifejtette. A
dunai monarchia dekadenci�ja ott kezdQd�tt, amikor lesiklott
�nc�l�s�g�nak �s nagyhatalmi hivat�s�nak magaslat�ról �s
n�met szolgas�gba s�llyedt, ami�rt l�t�vel kellett bqnhQd-
nie. Erre a tragikus elcsuszaml�sra azt�n r�dupl�ztak a nyu-
gati hatalmak, amikor tulajdon hagyom�nyaik �s �rdekeik
felejt�s�vel felosztott�k a monarchi�t, s a gazd�tlann� v�lt
dunai ter�letre r�szabad�tott�k az �j erQre gerjedQ germ�n
aspir�ciókat. Ahelyett, hogy N�metorsz�g legyeng�t�s�t �r-
t�k volna el, seg�tettek megvetni lelki, politikai �s gazda-
s�gi alapjait egy p�ngerm�n birodalomnak, amelynek hat�-
rai nemsok�ra a R�b�ig �rnek, hogy onnan �tg�zolva a k�z�p-
európai kis hangyabolyokon, a Drang nach Osten megvethesse
a l�b�t a Dnyesztern�l �s a Pontusz partjain.
Azon �ldozatok k�z�, amelyek hal�lrav�lt orc�val v�r-
[ Pobierz całość w formacie PDF ]